,,Réges-régen élt egy férfi Keleten, három fia volt, akiket egyformán szeretett. Amikor közeledett a halála, sokat töprengett azon, hogy őseitől örökölt bűvös erejű gyűrűjét melyikükre hagyja. Ezt a gyűrűt tulajdonosa soha nem húzta le az ujjáról, így isten és ember egyaránt kedvelte. Az apák mindig legkedvesebb fiaikra hagyták, így szállt nemzedékről nemzedékre. Ez a keleti férfi végül úgy döntött, hogy egyik fiának sem kedvez a másik kettő rovására. Titokban csináltatott két teljesen hasonlót, még ő sem tudta megkülönböztetni őket. Magához hívta fiait a halálos ágyához, titokban mindegyiknek átadott egy gyűrűt,majd meghalt. Halála után mindhárom fiú azt hitte, hogy övé a bűvös erejű gyűrű, és mindhárom a ház ura akart lenni.

Melyik az igaz gyűrű? Melyik az igaz hit?"

(Fotó: Horváth Judit, nemzetiszinhaz.hu)

Mindenki ismeri az ókori görög/római mondák visszatérő motívumát: az olümposzi isten beleszeret a földi halandóba, egy-két éjszakát együtt töltenek, aztán az isten hazamegy, a szerencsés (?) evilági pedig felneveli közös gyermeküket. Ilyen "félvér" félistenek például Perszeusz, Akhilleusz, Helené, Romulus, Remus és Héraklész is. Ez utóbbi anyja a monda szerint Alkméné, apja pedig maga Zeusz (latinosan Jupiter). 

Héraklész (avagy Herkules) fogantatásának éjjeléről és az ezt követő zűrzavarról szól Heinrich von Kleist német író Amphitryon című drámája (Amphitryon halandó hadvezér, Alkméné törvényes férje). De valóban csak erről szól?

(Fotó: Horváth Judit, nemzetiszinhaz.hu)

Tegnap este Alkménével megnéztük a Nemzetiben az Angyalok Amerikában című előadást. Másodszor. Először körülbelül két hónapja, január végén láttuk, és szinte azonnal eldöntöttük, hogy ez az az előadás, amire muszáj újra elmenni. Így jutottunk el a mostanira, és ezért van már jegyünk egy hónap múlvára, a zsöllyébe :) Mert ezt a darabot nem lehet elégszer látni...

(Fotó: Horváth Judit, nemzetiszinhaz.hu)

Megnéztük az Angyalok Amerikában című előadást. Másodszor. Fantasztikus volt. Másodszor.

(FELHÍVÁS: mielőtt valaki órákat állna sorba, vagy idejét pazarolná az online jegyvásárlásra, vagy elfogadná az ajándékjegyeket; azelőtt olvassa el az előadás szinopszisát!! Akit zavar a homoszexualitás, az AIDS, a helyenként naturalista ábrázolásmód, az obszcén megfogalmazás; az adja el a jegyét azoknak, akik képesek úgy végigülni egy előadást, hogy közben nem nézegetik percenként a mobiljukat!! Köszönöm.)

(Fotó: Horváth Judit, nemzetiszinhaz.hu)

Amíg a színházban ülő Alkméné és Harper miatt irigykedem, szeretnék közelebbi képet festeni magunkról.

Tulajdonképpen az egész azzal kezdődött, hogy az iskolával bérletes előadásokra volt jegyünk... Aztán nem kellett sok idő, és mentünk magunktól.

(Forrás: wikipedia.com)

Ma este a három itt blogoló színházőrültből kettő előadásra megy :) Alkméné és én ma a Nemzetiben nézzük meg az Angyalok Amerikában című előadást, másodszorra. Ezeket a jegyeket még a neten sikerült beszereznünk, az első rendszerösszeomlós jegydömping során. Sajnos nem egymás mellé szólnak, egyikünk a karzaton, másikunk balkon középen ül, de már megvan a terv, szünetben cserélünk, hogy mindketten ülhessünk a jobb helyen :)

Szóval héttől előadás, utána majd jön a beszámoló! 

(Fotó: Horváth Judit, nemzetiszinhaz.hu)

Ez a blog azért jött létre, hogy megőrizzük az emlékeinket egy-egy előadásról, amit láttunk. Ne várjon senki mélyenszántó kritikákat vagy magasröptű gondolatokat.

Ez csak 3 gimnazista élménybeszámolója arról, hogy mit láttak, mit szerettek, mit ajánlanak.

Kik vagyunk?

Gimnazisták egy Budapesthez közeli kisvárosból, akik a "plázageneráció" fogalmának ellentmondva szeretnek színházba járni.

Mit nézünk?

Bármit, ami érdekel. És amire van lehetőségünk elmenni (értsd: idő, pénz, jegyvásárlás).

Hova járunk?

Az attól függ, hol van jó előadás :)

Honnan jöttek a nicknevek?

Hofelia - William Shakespeare: Hamlet, Hofi Géza verzió.

Harper Pitt - Tony Kushner: Angyalok Amerikában.

Alkmene - Heinrich von Kleist: Amphitryon.

Reméljük sikerül másokra is átragasztani a színház szeretetét (vö. hittérítők)...

Színházba be!