Weöres Sándor versek, jó zene, ideális nyáresti program, kell ennél több? A Margó Feszt WeörEstjén jártunk.

(kép: https://www.facebook.com/events/312422088915168/ )

Az emberek szeretik a pletykát. Témát ad, lehet rajta csámcsogni, nevetni, természetesen mások kárára. De mi történik, ha mi magunk vagyunk egy pletykagyanús szituáció részesei? Ha barátunk 10. házassági évfordulójára rendezett partin semmi sem úgy megy, ahogy kellene? Ha a házigazda fülcimpán lőtte magát, felesége eltűnt, és a személyzetnek is nyoma veszett? A Centrál Színház Pletykafészek című darabjának 100. előadásán jártunk.

A rendkívül sikeres Igenis, miniszterelnök úr! c. előadást már kétszer volt szerencsém látni az Átrium Film-Színházban. Alább olvasható egy házi készítésű értelmező szótár az előadásról :)

(Fotó: atriumfilmszinhaz.hu)

Hozzávalók:

• 2 testvér
• 1 Isten illetékességének terjedelmén kívül eső kisváros
• 1 üveg krumplipálinka
• 1 zacskó Chio chips
• 1 alkoholista pap
• 150 perc kilátástalanság (1 szünettel)

Tálalás:

• Martin McDonagh: Vaknyugat
• Átrium Film-Színház
• 2013. június 1.
• 2013. október 3.

(Fotó: Mészáros Csaba, flickr.com/photos/90376618@N05/sets/72157632464292842)

Vége. Az utolsó előadásával lezárult egy korszak a színháztörténelemben. Nehéz szavakba önteni, hogy miről szólt a darab. Szerelemről? Háborúról? Munkatáborról? Szenvedésről? Aktuálpolitikáról? Múltról? Jelenről? Halottakról? Élőkről? Arról a bizonyos János vitéz előadásról? Leginkább mindről együtt. Egyedülálló volt a maga nemében, és még nagyon sok estén keresztül teltházzal pótszékekkel párnajegyekkel játszottak volna. De ennyi volt.

2011. február 25. - 2013. május 16.

Negyvenegyszer* éltünk avagy a tenger azontúl eltűnt semmiségbe.

(* ennyiszer volt színpadon összesen, beleszámítva a két POSZT-os előadást is)

Mióta az eszemet tudom, szeretek színházba járni. Jó várni az előadás napját, kiöltözni, elmenni, megnézni a darabot, aztán az éjszaka maradékában (vagy még tovább) gondolkozni a látottakon. Mindig szerettem, de nem volt létszükséglet. Örültem, ha volt lehetőségem évadonként egyszer-kétszer eljutni valamelyik színházba. Megnéztem az előadásokat, de valahogy a minden csoda három napig tart elvnek megfelelően egyiknél sem éreztem azt, hogy muszáj lesz újra látnom. Aztán 2011. december 2-án az iskolai diákbérlettel megnéztük a Nemzeti Színházban a Három nővért, Andrei Şerban rendezésében. Ez volt az első alkalom, hogy a Nemzetiben jártam. Ez volt az első igazán komoly, prózai darab, amelyet megnéztem. Ez volt az első előadás, amelybe még a karzat második sorában ülve is azonnal beleszerettem. Ez volt az, amelyet rögtön újra látni akartam. És aztán, május 20-án, ez lett az első darabtemetés, amelyen ott voltam...

Székely Csaba Bányavirág című drámájában három fontos dolog van: pálinkás üveg, pálinkás pohár, és pálinka. Ezek körül pedig kialakul egy kerek kis történet, szerelemmel, bánattal, öngyilkossági rátával, hat hónapos macskával, és kompóttal fűszerezve. 

(Fotó: Znamenák István, nemzetiszinhaz.hu)

[taps] Spiró György:

Egyéni képviselői javaslat [tapsvihar]
a Nemzeti Színház arculatának fejlesztésére

Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Képviselőtársak!

Eleink hősies erőfeszítéseinek hála, a budapesti Nemzeti Színház a miénk lett, és most már örökké a miénk is marad. Arculatának részletes továbbfejlesztése elsőrendű össznemzeti feladat, amely alól mi, törvényhozók, nem bújhatunk ki azzal, hogy nem vagyunk színészek, mert a színészekkel azonos felületen, a képernyőn szoktunk szerepelni.

A közönség hangulatának emelése céljából a Nemzeti Színházat vonjuk össze a Vidámparkkal. [taps] Az Elvarázsolt Kastély görbe tükreit fel lehet szerelni a nézőtéri folyosókon és a vécékben. A színészbüfébe, amelyet a közönség számára is meg kell nyitni - a művészek és a befogadók lelki és szellemi egyesülésének elősegítése okából - az állandóan forgó hordón keresztül juthat be a közönség, amely távozáskor a büfé megnyitott ablakából tűzoltósági, szappanozott rúdon csúszhatna le a Zikkuratnak nevezett épület tetejére, amelyet felül és oldalt laticellel, hungarocellel, esetleg máriacellel [taps] ajánlatos kibélelni.

A Szellemvasutat Kísértetek Alagútja néven a Színház pincéjébe kell telepíteni. Az evezősök a Parlament Kulturális Bizottságának kormánypárti tagjai lesznek, akik a Terror Háza múzeumából átszállított szellemek között vinnék végig az elárasztott alagsorban az ismeretekre szomjas közönséget. A ladikosok viseljék a nagy magyar dunai árvízi hajósok (Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Bethlen István, Gömbös Gyula, Bárdossy László, stb. [taps] ) jelmezét és szakállát. Tisza István esetében megfontolandó, nem kellene-e utólag Duna Istvánnak elnevezni. [taps]

A nemzeti egyetértés jegyében a Kulturális Bizottság ellenzéki tagjai a hét egyik, törvényben megszabandó napján szintén evezhetnének. Az ő jelmezük Kun Béla kalapjától Károlyi Mihály bajszán és Rákosi kopasz parókáján át Horn Gyula fejpántjáig terjed.

A költségvetésnek közismerten Európa által okozott nehéz helyzetében a harmadik és negyedik emeleten lévő öltözőkből luxusszálló hozandó létre. A szobák amúgy is fel vannak szerelve heverőkkel, székekkel, fürdőszobával és vécével, a TV be van vezetve. A kilátáson pedig nem kell javítani azon kívül, hogy a Műegyetem és az ELTE előtt műpálmafasort kell telepíteni. Az igazgatói irodából királyi lakosztály hozható létre.

A Nemzeti Színházszálló vendégei papucsban is látogathatnák az előadásokat, ez világszerte hungarikumnak számítana. [taps] A papucsos előadás-látogatás jegyárait a normál ár tízszereséig lehet megszabni. A földszinti wellness-szolgáltatást igénybe vevő, államilag beutalt parlamenti képviselők és rokonaik tizenötszörös kedvezményt kapnának.

A népszerű színésznők szervezzenek főzőtanfolyamot a legkiválóbb bérletesek, pártoló tagok, és a jóérzésű kritikusok számára. Magyaros ételekből (cigánypecsenye, zsidó tojás, sztrapacska) mindig legyen a büfében megfelelő kínálat. A puliszkát pruszlikban kell felszolgálni.

A népszerű színészekkel való találkozás, autogramkérés és -adás, a kilátás (Rákóczi híd megcsodálása) egész napos iskolai és hétvégi családi programmá álljon össze. A Gobbi Hilda Stúdióban a nap 24 órájában ökumenikus istentisztelet... [tapsvihar, ováció]

A fiatal nézők számára az igazgatóság szervezzen ismerkedési esteket, [taps] amelyekre a segédszínészek, a kórustagok és a tánckar tagjai is delegáljanak képviselőket. A Nemzeti Színházba olvasztott Színművészeti, Képzőművészeti, Földtani, Csillagászati és Nemzetbiztonsági Egyetem diákjai [tapsvihar] szintén küldjenek maguk közül mindkét nembeli résztvevőket. A talpalávalót a hangulat oldása érdekében XVIII. századi tréfás mondókákkal és legalább 1000 éves magyar népmesékkel kell vegyíteni.

Az igazgatóság havi rendszerességgel szervezzen öntevékeny esteket, amelyek keretében a 18 éven aluli nézők verseket és táncokat adhatnának elő. Fel kell újítani a Kincses Kalendárium nevű, egykor sikeres kiadványt, az "Évente legalább 1 könyvet olvass el, magyar!" mozgalom keretében. [taps]

A "Legjobb Néző" kitüntető címet évadonként egy férfi, egy nő, és egy nyugdíjas nyerheti el. A cím odaítélésének feltétele, hogy az illető a Nemzeti Színház legalább egy előadását [tapsvihar] a jövőben megnézze, és erről a pénztárban írásban tegyen nyilatkozatot. Jegyet csak olyanok kapjanak, akik fel tudják mutatni erkölcsi és/vagy hittani végbizonyítványukat. [taps]

Hirdessünk drámapályázatot új művek írására, amelyek a klasszikus magyar drámák szereplőit éltetik tovább. Jancsi és Iluska találkozzék egyazon műben Timurral és Petur bánnal. [taps] Bóni gróf Tündével. Ádám és Éva az általuk örökbefogadott Uz Bencével. [taps] Melinda a cigánybáró Barinkaival, stb.

Létesüljön állandó jellegű ideiglenes Nemzeti Pálinkafőző és Kolbásztöltő hely, valamint Mézeskalácsos a MÜPA és a Nemzeti Színház közötti területen, amely arra is alkalmas, hogy a gyerekek a hátrafelé nyilazás fortélyait [tapsvihar] az előadás előtt, után, és alatt elsajátíthassák.

A nyilazásból felmentett gyermekek (félszemű, féllábú, félkarú) számára a Színház alagsorában, a víztől mentes részben, szárazdajkás gyermekmegőrzőt kell létesíteni, ahol életnagyságban kell kiállítani a gyermekek kedvenc meséinek szereplőit (Pinokkió, Winnetou, Harry Potter, Fülig Jimmy, stb.).

Az idegen mesék főszereplőinek magyar nevére pályázatot kell kiírni. Az első helyezett névadó elnyeri a Nemzet Névadója címet, amit a Színház falán felszegezett, betiplizett táblán kell elhelyezni. Amennyiben a Nemzet Névadójának neve nem kifejezetten magyar, a második helyezett pályázó lép... [tapsvihar, ováció] A magyar nevek magyarságáról a Magyar Tudományos Akadémia Névminősítő Bizottsága dönt.

Egyúttal adjunk új, méltó nevet a nemzet színházának! Nemzeti Színház sok helyen van a világon, például Angliában, meg a kisantant valamennyi országában. A mi Nemzeti Színházunk a nevében sem lehet olyan, mint az övék. Ráadásul a Nemzeti Színház nevet a múltban sokszor lejáratták... Ezért azt javaslom, nevezzük a Nemzeti Színházat ezentúl Magyar Nemzeti Nemzeti Színháznak. [tapsvihar] A Magyar Nemzeti Nemzeti Színház ezentúl legyen a legjobb nemes hagyományok letéteményese, továbbvivője, keltetője és bölcsetője. [tapsvihar, vastaps, ováció]

2013.06.30.

Az elmúlt hetekben jó néhány darabtemetésen voltunk. Fáj, hogy el kell engedni ezeket az előadásokat. Fáj, hogy a kedvenceinket soha nem láthatjuk többé. Nagyon nehéz a búcsú...

Közkívánatra az utolsó Kvartett utáni tapsról készült fotók.

Sajnos mostanában valahogy elég ritkán jut időnk írni, mivel elkapott minket a tanév végi hajtás... Az iskolától igazán megszabadulnánk már, és szívesebben terelnénk a cselekményt a színház monodrámája felé. Meg aztán az idő is olyan, mint egy örök novemberi kedd hajnali délután. Semmi kedved semmihez, de ha lenne is, minek. Viszont muszáj lesz írnunk, hiszen a tettre nem váltott (azaz papírra nem vetett) gondolat megmérgezi a lelket. Reméljük nem kell ránk két-háromszáz évet várni, és minél hamarabb elkezdhetünk dolgozni. 

De minek is fecsérelek erre ennyi szót, a tett halála az okoskodás, a lényeg annyi, hogy megvagyunk, kicsit elhavazódtunk (olvadáspártiak vagyunk, tehát elsősorban várunk, de azért egy lapátszélességnyit már lapátoltunk is), és amint tudunk, megyünk!*

Pajtipuszi!

*azaz jövünk, bocsánat, ezt a két szót mindig összekeverem, a jönt meg a megyet...

:)

(Fotó: Puska Judit)

Nehéz megszólalni egy ilyen előadás után. Sokkoló. Megrázó. Felkavaró. Lesújtó. Elképesztő. Fantasztikus. Csodálatos. A Nemzeti Színház 2011-es POSZT-fődíjas előadásán voltunk. Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból.

(Fotó: Szabó Ádám, nemzetiszinhaz.hu)

A "színházőrült" besorolásunknak megfelelően már egy hónapja megvettük a karszalagot a Színházak éjszakájára. Regisztráltunk a programokra, megterveztük az esténket. Azt azonban nem gondoltam volna, hogy hajnali 1-kor úgy jövök ki a Vígszínházi Csárdáskirálynő összpróbájáról, hogy szomorú vagyok. Szomorú, mert csak egy év múlva lesz újra ilyen! :)

Talán az eddigi legeslegnagyobb színházi élményem volt az Angyalok Amerikában-t másodszor, a zsöllyéből nézni. Azért is jó,hogy újra láttam az előadást, mert (kamatostul) megerősítette, amit első megnézéskor gondoltam. Azóta már kezdtem kételkedni abban, hogy tényleg annyira jó, hogy ekkora cirkusz van körülötte, még az is megfordult a fejemben, hogy csak felfújják a dolgokat.... De nem. Nem véletlen, hogy állótaps ennél a darabnál van rendszeresen, és nem másnál...

(Fotó: Horváth Judit, nemzetiszinhaz.hu)

Négy állítás:
1. Az ember tragédiája alapmű.
2. Madách Imre zseniális.
3. A Nemzeti Színház előadása alapmű.
4. Alföldi Róbert zseniális.

Nemzeti Színház, Angyalok Amerikában, zsöllye 3. sor, fergeteges előadás, állótaps, művészbejáró...

Az idei tanév kötelező olvasmányai közül számomra az egyik mumus Katona József remekműve, a Bánk bán volt. Remekmű, mert ez az a dráma, amelyet minden magyar ember ismer és elismer. És mumus, mert egy gyötrelem volt olvasni. Talán ezért is vártam nagy izgalommal április 19-ét, amikor osztállyal eljutottunk a Nemzeti Színház Bánk bán - junior előadására. Hogy megváltozott-e a véleményem a drámával kapcsolatban?...

(Fotó: Gordon Eszter, nemzetiszinhaz.hu)

A színház varázsa (mint azt már több ízben kifejtettem) számomra abban rejlik, hogy minden előadás más, mindig aktuális, élő, lüktető. Az Angyalok Amerikában című darab kapcsán azonban megmutatkozik ennek az árnyoldala is: ha egyszer vége, akkor már soha többet nem kapjuk vissza. Leveszik műsorról, és néhány hónap múlva már senki nem fog rá emlékezni. És ha akarna, sem tudna - a felejtés nagy úr, és hogyan hozzuk vissza az élményt, az érzést, ha nem láthatjuk újra az előadást (ebből a szempontból a film jobb: előveszem a DVD-t és kész).

Továbbra is azt mondom, hogy a jelenleg futó előadások közül az Angyalok Amerikában a legjobb. Szeptemberben mutatták be, június 12. az utolsó dátum. A legutolsó alkalom, hogy Prior megmondja Louisnak, hogy "Próféta vagyok, bazdmeg!". A legutolsó alkalom, hogy a Próféta inkább az Életet választja, mert élni akar, mert szeret itt élni. Az legutolsó alkalom, hogy a nézők könnyezve tapsolnak percekig (a végén már a színészekkel együtt). Ez a taps mindennek szól: az előadásnak, a színháznak, az igazgatónak, az elmúlt öt évnek. 

A sírás kerülget - alig 2 hónap, és vége.

(Fotó: Horváth Judit, nemzetiszinhaz.hu)

Abban mindig - már akkor, mikor elkezdtünk járni a Nemzetibe - biztosak voltunk, hogy egyszer valamit a zsöllyéből fogunk megnézni. Kicsit álomszerű volt a dolog, egyfelől úgy gondoltuk, esélyünk sem lesz oda jegyet venni (persze akkor még eszünkbe se jutott, hogy órákat fogunk az ajtó előtt sorban állni :) ), másfelől meg oda a legdrágább jegyek szólnak, mi meg általában spórolni próbáltunk (ez lényegében a balkon szélét jelenti, középre is talán csak kétszer vettünk jegyet). És mégis, egy szép, napfényes és rendkívül hideg március 4-ei reggelen - szűk 6 óra sorban állás és várakozás után :) - kezünkben egy-egy, a zsöllye harmadik sorába szóló jeggyel jöttünk ki a Nemzeti ajtaján. Így hát ma délután - igen, délután, ezt bennem pénteken, a Tragédia után tudatosította Alkméné - a zsöllye harmadik sorából nézhetjük meg az Angyalok Amerikában című előadást. Harmadszor fogjuk látni, és még van jegyünk egy negyedik alkalomra is, de egyértelműen ez lesz a "csúcs". Korábbi előadásokon (pl.: a pénteki Tragédián, vagy még korábban a Hamleten) már próbáltuk belőni magunknak azt a harmadik sort, nézegettük, hogy "Úristen, de közel leszünk'". Már szemezgettünk a zsöllye felé vezető ajtóval is, ma már végre majd be is mehetünk rajta. :)

Szóval vigyázz zsöllye, mert jönnek a 3jegyesek!! :)

Amikor elsötétednek a fények és felmegy a függöny, a színpad még üres és tiszta: csak az Úr áll ott egyedül, és épp "pihen", hiszen "be van fejezve a nagy mű". A fény rá fókuszál, és a színpad lassan elkezd forogni amíg beszél. Közben - egy-egy világítós játékventilátorral - megérkeznek az angyalok, először csak néma csöndben felállnak a forgószínpad szélére, a sötétben nem is látszik más csak az apró világító foltocskák. Aztán megáll a forgás, az angyalok dicsőítik az Urat, majd egyszerre felkapcsolódnak a fények: az angyalok kara énekelni és táncolni kezd. Senki ne lepődjön meg, jó helyen vagyunk, ez nem musical, nem az Operett Színház: ez a Nemzeti, ott is az Alföldi Róbert rendezte Az ember tragédiája című előadás.

(Fotó: Gordon Eszter, nemzetiszinhaz.hu)

Shakespeare valószínűleg álmában sem gondolta volna, hogy a Hamlet megírása után több, mint 400 évvel darabja még mindig aktuális lesz. Pedig az, és erre pontosan rá is mutat a Nemzeti Színház 2012-ben bemutatott Hamletje, melyet Alföldi Róbert vitt színpadra. Akarom mondani, nézőtérre.

(Fotó: Horváth Judit, nemzetiszinhaz.hu)

A Színházkolónia.hu levélinterjúja a blog szerkesztőivel.

Anna, Dóra és Fanni - vidéki középiskolások. Márciusban és áprilisban is elsők voltak a nemzetis sorban álláskor. Tudják, melyik színész jár motorral, és azt is, kinek van a legjobb bőrdzsekije. Saját félretett pénzükből vásárolták meg a színházjegyeket. Lenyűgöző rajongásukból várakozó szomszédaik is részesültek az est folyamán. Vasárnap kora reggel találkoztam velük, frissek voltak, lelkesek és nagyon tiszteltre méltók. Friss levélinterjúnk következik!

(Fotók: Puska Judit / saját)

... no meg a kovalens kötés!

A Nemzeti Színház egyik legújabb előadásán jártunk. A színlap szerint írták a "Mohácsi testvérek Shakespeare után?", és ezzel szerintem mindent elmondtam. Nem olvastam (még) Shakespeare művét, de gyanítom, hogy nincs túl sok köze ehhez a szöveghez... A velencei kalmárról van szó.

(Fotó: Dudás Ernő, 7ora7.hu)

 "Kicsit" hosszú lett a hétvégénk, egész pontosan egyetlen 38 órás egybefüggő nap. Szombaton hét órakor keltünk, hogy tízre beérjünk a Kossuth klubba, a Magyartanárok Egyesülete által szervezett, Mai magyar dráma – mai magyar színház című konferenciára. Aztán egy gyors ebéd/vacsora után már indultunk is a Nemzetihez, A velencei kalmár című Mohácsi darab Kritikus Órájára. Aztán ott is maradtunk a színház előtt sorban állni, ugyanis vasárnap reggel 9-től lehetett jegyet venni a jelenlegi Nemzeti Színház utolsó másfél hónapjára.

(Fotó: Puska Judit)

 "Kicsit" hosszú lett a hétvégénk, egész pontosan egyetlen 38 órás egybefüggő nap. Szombaton hét órakor keltünk, hogy tízre beérjünk a Kossuth klubba, a Magyartanárok Egyesülete által szervezett, Mai magyar dráma – mai magyar színház című konferenciára. Aztán egy gyors ebéd/vacsora után már indultunk is a Nemzetihez, A velencei kalmár című Mohácsi darab Kritikus Órájára. Aztán ott is maradtunk a színház előtt sorban állni, ugyanis vasárnap reggel 9-től lehetett jegyet venni a jelenlegi Nemzeti Színház utolsó másfél hónapjára.

(Jelenetkép a sokat emlegetett Egyszer élünk... c. előadásból, fotó: Gordon Eszter, nemzetiszinhaz.hu)

Péntek este: előadás, szombat: beszélgetés a mai magyar színházról, közönségtalálkozó és a sorban állás megkezdése a vasárnapi jegyvásárláshoz... Az egész hétvégénk a színház körül forgott, úgy döntöttünk, az alvást ideiglenesen hanyagoljuk. Azt hiszem drága őrült barátnőim már minden lényegeset elmondtak... De még mindig lenne bőven mit mesélni! Én viszont csak kiegészítem őket.

Esterházy Péter Én vagyok a Te c. darabját többször is érdemes megnézni. Ha valaki azt kérdezné, hogy miről szól az előadás, valószínűleg nem tudnék rá válaszolni. Azt mondanám, hogy nézze meg, mert megéri. Pedig láttam. Kétszer is. Igazság szerint nincsen konkrét, leírható cselekménye. A legkülönbözőbb, legváratlanabb és  legkevésbé sem "oda illő" szereplők, események és mondatok hihetetlen, nem mindennapi színházi élményt nyújtanak.

(Fotó: Gordon Eszter, nemzetiszinhaz.hu)

64 jegy.

16 előadás.

31 óra alvás nélkül.

14 óra sorbanállás /-ülés/-fekvés/-alvás.

3 elvetemült színházőrült.

1-es rajtpozíció a Nemzeti Színház utolsó "alföldis" jegyvásárlási rohamában a színház ajtaja előtt.

(Fotó: Puska Judit)

Amikor Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámáját olvassa az ember 2013-ban (főleg ha az illető nem bölcsész, de még magyar érettségije sincs), akkor nagy valószínűséggel kb. a második oldal után feladja. Ez persze nem igaz akkor, ha az embernek kötelező olvasmány címszóval muszáj elolvasnia (mert akkor kénytelen elővenni a jó öreg rövidített olvasmányt, melynek talán még elemzés is van a végén). De a drámát semmiképpen sem fogja végigolvasni. (Pedig ha megpróbálna a 19. századi nyelvezet mögé látni, ...

"Vén penész, ne tétovázz,
Térj dologra; vagy biz' isten,
Itt felejtlek a fatőben."

... rájönne, hogy a mű tulajdonképpen roppant humoros). Hacsak...

(Fotó: Znamenák István, nemzetiszinhaz.hu)

... csak gyere érte, és vidd."

Csehov. Sirály. Nemzeti Színház. Alföldi-rendezés.

(Fotó: Znamenák István, nemzetiszinhaz.hu)

Valamikor a hét közepén láttuk a Katona József Színház oldalán, hogy ma délelőtt 11 órától nyílt próbára várják az érdeklődőket, A nép ellensége című Ibsen darab próbafolyamataiba pillanthattunk bele. Persze nem volt kérdés, hogy megyünk! :) Fél tizenegyre értünk a színházhoz, kicsit aggódtunk, hogy bejutunk-e, ugyanis a sor vége a bejáratnál volt. De szerencsére még jutott hely, így megnézhettük a próbát.

(Fotó: Szilágyi Lenke, katonajozsefszinhaz.hu)